A férfiasság kérdése sosem érdekelt igazán. Heteroszexuális férfinak érzem magamat és kész. De nem hajtottam sosem a nőket extra módon.Oké időm sem volt nagyon rá. Manapság 30 előtt alig házasodnak az emberek én meg 24 voltam mikor összeálltunk örökre. Legalábbis azt képzeltem naivan.
Fatertől mondjuk sok macho mintát nem láttam. Anyám volt a fönök az origó, és nagyanyám is ott figyelt az irányítóközpontban. De én ezt természetesnek éreztem.Meg olyan vicces is az olaszos család temperamentumos nő tagokkal kicsit mafla férfiakkal. Most visszagondolva én is a karakteres pőrgős csajok iránt vonzódtam jobban. Vagy inkább ők tudtak csak behálózni?
Valójában lehet, hogy folyamatosan a nők diktaltak nekem akár otthon, akár később a saját kapcsolataimban. Abban a néhányban. Sőt...
Akkor miért kezdett ez engem zavarni vagy a feleségem unt rá, a szerepére?Vagy csak rám.